A munkahelyi balesetek a gazdaság valamennyi ágazatát érintik, azonban a probléma különösen súlyossá válhat a kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében. Mind a munkavállalók egészsége, mind a zökkenőmentes termelési folyamat érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a balesetek megelőzésére.
A kioltott életek, valamint a munkavállalók és családtagjaik szenvedése által okozott kár mellett a balesetek ugyanis az üzleti tevékenységet és a társadalom egészét is érintik. Kevesebb baleset kevesebb betegszabadságot jelent, aminek köszönhetően csökkennek a költségek és kevesebb alkalommal szakad meg a termelési folyamat. Ez lehetővé teszi a munkaadók számára azt, hogy megtakarítsák az új személyzet toborzásának és képzésének költségeit, valamint csökkenhetnek a korkedvezményes nyugdíjba vonulások és a biztosítási kifizetések kiadásai is.
MILYEN BALESETEK FORDULNAK ELŐ A LEGGYAKRABBAN?
A nehézipartól az irodai munkáig valamennyi ágazatban a csúszások, botlások és esések okozzák a legtöbb balesetet. További veszélyeket jelentenek a lehulló tárgyak, a hő és vegyszerek okozta égések, a tűzesetek és a robbanások, a veszélyes anyagok és a stressz. A munkahelyi balesetek megelőzése céljából a munkaadóknak olyan biztonsági rendszert kell bevezetniük, amely magában foglalja a kockázatértékelést és a monitoring folyamatot.
Sebtapaszok, kézvédő krémek, szemkimosók nagy szerephez jutnak a munkahelyi elsősegélyben.
KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEK
• Az Európai Unióban pár percenként meghal valaki munkahelyi baleset miatt.
• Minden évben több százezer munkavállaló szenved munkahelyi balesetet.
• A férfiak gyakrabban szenvednek balesetet, mint a nők.
• A fiatal munkavállalók esetében sokkal magasabb a baleseti arány, mint más korcsoportoknál; az idősebb munkavállalók között pedig gyakrabban történik végzetes kimenetelű baleset.
• A baleseti arány magasabb a kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k).
• A baleseti arányok bizonyos ágazatokban magasabbak, pl. a mezőgazdaságban és az építőiparban.
• Az éjszakai balesetek többször végzetesebbek, mint azok, amelyek más napszakban történnek.
• A sebek és a felszínes sérülések a leggyakoribb sérülési típusok.
• A több műszakban dolgozó munkavállalók esetében magasabb a baleseti arány.